minőségben (fényhőmérséklet) és rossz mennyiségben (kevés) világít a szereplőkre. Íme friss példa...
Egy arc, két fotós
Alasdair McLellan nem egy sztárfotós, nem is kifejezetten portréfotós, de megfelelt a feladatnak és most világszerte az ő fotóikat nézi minden Adele rajongója és tisztelője. Egyébként, inkább divatfotókat készít és nincs kifejezetten jellemző stílusa, ha csak nem az, hogy állandóan változik. Szerény véleményem szerint, jó portréfotós és a legtöbb esetben, jól bánik a fénnyel, de a web oldalán van olyan képek, aminek se a szerepét se az üzenetét nem igazán értem. Annak ellenére, érdemes lapozgatni a portfólióját. |
Platón él és köszöni, jól van. A modern kori Arisztotelészról már hallottam (pl. néhai mágnás Onasszisz), de a fenti nevű híres görög filozófus most is élő druszairól meg nem. Mind addig, amíg nem lettem figyelmes az angol fotósra, aki már hosszú idő óta - mondjuk, nyolcvanas évek óta - csúcson van és ugyan azt a nevet viseli. Platon! Görög származású sztár, de nem celeb, ha lehet úgy definiálni. Ami neki sikerült, sokak számára csak álom, de van, ami nem is próbáltak, ő viszont megtette. Vérbeli portréfotós révén, a lélek után kutat, azt akár kihozni minden alanyból. Sok esetben, kalandos események kísértek bizonyos személyek megörökítését, volt amikor ő volt az első aki lefotózott valakit, és az is, amikor valaki másról az utolsó fotót pont ő készítette. Mai napig filmet használ, csúcs minőségű gépekkel és mindig csak prime objektívokkal. Világítás, legtöbb esetben, egy (stúdió) vaku és sima, fehér, átlátszó ernyő. Háttér vagy tiszta fehér, vagy fekete. Erős vignette-ot gyakran látni a fotóin és az lett a trade mark-ja. A web oldala lent... |