Gyermelyi dalárda

25mm (Sigma 17-50, f/2.8 EX DC OD HSM), f/8, ISO 250, 1/60sec

2018  február közepén, Református templom, Gyermely: délután fél ötkor, a Gyermelyi Dalárda fotózása.  Én már háromkor ott voltam, feltérképeztem a terepet. Már fotóztam abban a templomban, tudtam, hogy az egyik oldalán fehér fal van, a másikon galéria...a kórusnak mindenképpen középen kell állnia. De, mi legyen a háttér? Mivel kóristák több sorban fognak állni, egymás mögött, nekem kell magasabb pontról fotóznom, hogy mindenkinek látszódjon az arca. Tehát, vagy a galérián állok, vagy valamilyen létrán. Ha galérián állok, elég magason vagyok, a fehér fal a háttérben nem is látszik. Mindenki rám néz, emelt fejjel, minden arcot látok. Eddig jó. Vakukat a galéria alján lehet beállítani, két nagy softbox-al. Csak hogy, kicsit szűk a folyosó, két masszív állványhoz és az lehet komoly probléma. 
Fordítva, én a létrán vagyok, kórus  mögött a galéria. Fehér fal most aktív, nagyon fontos szerepét játszik: az lesz nekem egy hatalmas soft box. Arról kicsit lejjebb is olvasható. Kezdek beállítani vakuk erejét,  fényformáló nélkül sül mindkettő...csinálok próbafelvételt, ellenőrzöm a részleteket. A világítás jónak tűnik. Van pár dolog, ami nem lenne kívánatos a fotón (lent)...

26mm (Sigma 17-50, f/2.8 EX DC OD HSM), f/8, ISO 250, 1/60sec

Kezdjük  a jobb, alsó sarokban: fehér abrosz. Figyelem eltérésére alkalmas, mert a legvilágosabb elem lenne a képen. Rögtön el is távolítottam. Mögötte a fényes felületű keresztelőkút fedele. Túl domináns és zavaró elem, az sem maradhat. A háttérben két elfelejtett párna, az előtérben egy pad, hozsanna...Minden apróságra figyelnem kell. Így a helyszín kellemesen egyszerű: fa és bordó bársony dominál, kis, tört fehérrel. Jöhetnek a kóristák.

---

A jobboldali ábrán látszik hogyan oldottam meg a világítást: 2 x 400 Ws, teljes erővel villant a fehér falra, úgy kaptam lágy és egyenletes fényt. Kiváló erre az esetre.  Teljes erővel azért, mert ISO 100 és legalább f/8-as blende fix volt. Az volt az indulópont, minden másnak ahhoz kellet hogy illeszkedjen. Itt paraméterekre gondolom.
Én mindig szeretem látni az élfényt a képeken, azért két rendszervakum, rejtőzködve,  helyet foglalt a galérián és hátulról villant. Gondoltam, sok fekete öltöny miatt, jobb ha legalább a vállukon látszik egy kis élfény. Bár nem könnyen észrevehető, de látszik. A legjobb hatása, érdekes módon, ezeknek a vakuknak a tolószéken ülő bácsi haján látszik, de a mögötte lévő legtöbb férfin is, csak nem annyira. Minden esetre, jó hogy ott voltak azok a vakuk. Mivel a létrán álltam, kézből fotóztam, közepes nagylátószögű zoom beállítással (k.b. 36 mm full frame viszonyban).

Ezenkívül, volt egy másik helyszín, egy rögtönzött stúdió, ahol egy fehér háttér előtt lefotóztam az összes férfit, egyénként. Az ötlet nagyon jónak bizonyult, mert hamarosan kellet használnom pár közeli portréfotót. Arról a következő blog bejegyzésemben számolok be...